Közérdekű adatok, nyilvánosság!

A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt alapjog. A helyi önkormányzatok tevékenysége vonatkozásában az Alkotmánybíróság már több határozatában [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992. 182.; 19/1995. (III. 28.) AB határozat, ABH 1995. 100.] foglalkozott ezen alapjog tartalmával. A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat (ABH 1992. 182, 183-184.).

Az Alkotmány 42. § második mondata úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A 44. § (1) bekezdése szerint pedig a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

A 32/1992. (V. 29.) AB határozat szerint a fenti értelemben funkcionáló önkormányzáshoz mellőzhetetlen, hogy a polgárok az önkormányzat döntéseiről, működéséről tájékozódhassanak. Az önkormányzatnak kötelessége, hogy lehetővé tegye az önkormányzati testületek, különösen a képviselő-testület eljárásának és határozatainak megismerését (ABH 1992. 182, 184.).

--

Az Alkotmány 61. § (3) bekezdése végrehajtására megalkotott Avtv. 19. §-a értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az ilyen szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adat nyilvánosságát törvény - megfelelő feltételek fennállása esetére - korlátozza.

Az Avtv. 2. § 3. pontja értelmében a törvény alkalmazása során közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat.

Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselő-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történő részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselők által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt felvételeket készíthet és azokat később szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítő magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról - arányos díj ellenében - másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelező az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek.

A modern tömegmédia korszakában a képviselő-testület tagjai tevékenysége feletti demokratikus kontroll ezekkel a technikai lehetőségekkel hatékonyabban valósítható meg. Az önkormányzati képviselők ilyen minőségükben végzett tevékenységükért ugyanis felelősséggel tartoznak választóik felé. A politikai felelősség alapfeltétele, hogy az érdeklődők tisztában lehessenek azzal, hogy képviselőik a közösséget érintő ügyekben milyen álláspontot foglaltak el, vagyis, hogy valóban választóik érdekeit, a helyi közakaratot képviselték-e. Éppen ezért - hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz - az önkormányzati képviselők sem rejthetik el szavazataikat a szavazógép használatával. Hiszen az Ötv. 2. § (1) bekezdésében említett széles körű nyilvánosság biztosítása a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítéka.

Az SzMSz 22. § (5) és 31. § (2) bekezdései két személyi kör vonatkozásában tartalmaznak rendelkezéseket. A valamennyi képviselő részére?, illetve a minden települési képviselő részére fordulatok alkalmazásával egyfelől biztosítják az önkormányzati képviselők azonos hozzáférési jogait. E csoporton belül tehát az érintett rendelkezések nem diszkriminálnak és ebből a szempontból aggálytalanok. Az a körülmény azonban, hogy a kifogásolt rendelkezések egy tágabb - nevezetesen a ?mindenki vagy bárki szavakkal megragadható - személyi kör tekintetében hallgatnak, vagyis számukra kifejezetten nem garantálják a hangfelvétel, illetve a számítógépes lista szabad megismerhetőségét, a logikai értelmezés alapján arra enged következtetni, hogy e tágabb személyi kör számára - szemben az önkormányzati képviselők által alkotott szűkebb személyi körrel - a szabad hozzáférés joga nem biztosított.

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, valamint az Avtv. 19. §-a a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot mindenki számára korlátozás nélkül biztosítja. Az SzMSz 22. § (5) és 31. § (2) bekezdései - mivel a fentiekben kifejtettek szerint korlátozzák a nem önkormányzati képviselők hozzáférését a képviselő-testület üléséről készült hangfelvételhez, illetve a szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listához - egyben sértik az Avtv. 19. §-át is.

Az SzMSz 31. § (3) bekezdése pedig nyilvánvalóan ellentétes az Avtv. 20. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel, miszerint a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet.

Mivel az Avtv. az Alkotmány 61. §-ában foglalt alapjog garanciális részletszabályait is tartalmazza, az Avtv. 19. és 20. §-ainak sérelmét jelentő jogszabályi rendelkezések egyben az Alkotmány 61. §-ának sérelmét is jelentik.

V.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése előírja, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

Az Ötv. 16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

Az Avtv. 1. § (2) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy az e törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi. Az Avtv. azonban a helyi önkormányzat számára nem teszi lehetővé közérdekű adatai nyilvánosságának a törvényitől eltérő tartalmú szabályozását.

A közérdekű adatok megismeréséhez és szabad terjesztéséhez fűződő alkotmányos alapjog - annak lényeges tartalmának sérelme nélkül - az Alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében csak törvényben korlátozható.

Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az SzMSz-nek a képviselő-testületi üléseken készült hangfelvételek, valamint a szavazógép segítségével történő szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista megismerhetőségét a települési képviselőkre korlátozó, illetve az ilyen listáról másolat kiadását megtiltó rendelkezése sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt, a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot, ellentétes az Ötv. 2. §-ával és a 12. § (3) bekezdésével, valamint az Avtv. 19., illetve 20. §-aival, és így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. Ezért az Alkotmánybíróság az SzMSz indítvánnyal érintett rendelkezéseit megsemmisítette.

Tekintettel arra, hogy a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését a fentiek önmagukban megalapozták, az Alkotmánybíróság mellőzte az Alkotmány 7. § (1) bekezdése és a 70/A. § szempontjából történő vizsgálatot.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.