Azoknak akiket érint

133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
Gyermekek napközbeni ellátása

11. §

(2) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

-§-

O k t a t á s i H i v a t a l
1054 Budapest, Báthory u. 10.
Postacím: 1363 Budapest, Pf. 19.
Telefon: (+36-1) 374 2350 Telefax: (+36-1) 374 2499
honlap: www.oh.gov.hu
E-mail: oktatásihivatal@oh.gov.hu
Kis létszámú, nemzetiségi nyelvet
oktató iskolák hatósági ellenőrzése
Összeállította: Csepregi Eszter
2010.
Az ellenőrzés célja
A nemzeti etnikai kisebbségi nyelvoktatással járó tanulói elkülönítés jogszerűsége és az
oktatás tartalmának az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó jogszabályi
előírásoknak való megfelelése.
Az ellenőrzés tartalma
A nemzetiségi nyelvoktatás intézményi megszervezésének és megvalósításának ellenőrzése,
jogszabályi előírásoknak való megfelelősége az alábbiak tekintetében
- a nyelvoktató formának megfelelő tantárgyak és azok időkeretének
biztosítása,
- a szülői nyilatkozatok formai és tartalmi követelményei.
A tanulók csoportba sorolásának szempontjai és azok alkalmazása a gyakorlatban.
Az alkalmazási feltételekre vonatkozó jogszabályok betartása – különös tekintettel a nemzeti,
etnikai kisebbségi nyelvoktatás személyi feltételeire.
Az alapvető eszközök rendelkezésre állása – tárgyi feltételek biztosítása
Az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének vizsgálata az alábbi területeken
- nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás és a szegregált intézmény összefüggése;
- nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás és az intézményen belüli szegregáció.
Az ellenőrzött intézmények jellemzői
Az ellenőrzött iskolák kiválasztását részben az OKM által megjelölt intézmények határozták
meg. További szempont volt, hogy a német nyelv kivételével, a nemzeti etnikai kisebbségi
nyelvet oktató, elsősorban kis települések, alacsony létszámú iskolái kerüljenek kiválasztásra.
Az ellenőrzött intézmények száma: 24
Nemzetiségi nyelvek szerinti megoszlása:
- Román: 4 intézmény
- Horvát: 3 intézmény
- Cigány: 15 intézmény
- Szlovák: 2 intézmény
Az ellenőrzés módszertana
Az intézmények a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló végzésben megjelölt intézményi
alap dokumentumaikat, dokumentum ellenőrzésre, és dokumentumelemzésre eljuttatták az
Oktatási Hivatal számára:
1. Alapító okirat
2. Működési engedély
3. SZMSZ
4. IMIP
5. Pedagógiai program
6. Házirend
7. A tanulók felvételével kapcsolatos dokumentumok
8. A közoktatási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges szülői nyilatkozatok
A dokumentumok hiánytalan rendelkezésre bocsátása, több iskola számára okozott gondot.
A helyszíni ellenőrzést a regionális igazgatóságok köztisztviselői végezték, a dokumentumok
ellenőrzésében közreműködött 8 kirendelt közoktatási szakértő.
Az ellenőrzés tapasztalatai
A nemzeti etnikai kisebbségi oktatás szabályozása az intézményi
alapdokumentumokban
Egy intézmény kivételével valamennyi ellenőrzött iskola alapító okirata tartalmazza a nemzeti
etnikai kisebbségi oktatás feladatát.
A nemzeti etnikai kisebbségi oktatással kapcsolatos oktatási-nevelési feladatokat a Nemzeti,
etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti etnikai kisebbségi iskolai
oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet tartalmi
követelményei alapján vizsgáltuk.
A nevelési programokban vizsgálatra került, hogy a nemzeti etnikai kisebbségi oktatással járó
nevelési feladatok megtalálhatók-e a dokumentumban:
- Kisebbség történelme, szellemi, anyagi kultúrája
- Identitás megőrzése, fejlesztése - hagyományőrzés és teremtés
- Kisebbségi értékek megőrzése - hagyományőrzés és teremtés
- Kisebbségi jogok megismerése és gyakorlása
- Közösséghez való kötődés
A hagyományőrzéssel összefüggő nevelési feladatok többségében megtalálhatók az
intézményi alapdokumentumokban, a kisebbségi jogok, vagy a közösséghez tartozás már
kevesebb iskolában része a nevelésnek. Megállapítható, hogy az egyes pedagógiai feladatok a
nevelési alapelvek, és célok szintjén jelennek meg, azokhoz a pedagógiai programokban
konkrét feladatokat, tevékenységeket csak néhány iskola rendel.
A nemzeti etnikai kisebbségi oktatás formáját a helyi tantervekben szükséges rögzíteni. Az
ellenőrzött intézmények megoszlása a nyelvoktatás formája szerint:
Nyelvoktatási Forma
Intézmény
Cigány Horvát1 Román Szlovák
Anyanyelvű oktatás - - - -
Kétnyelvű kisebbségi oktatás - 1 3 -
Nyelvoktató kisebbségi oktatás - 3 1 2
Cigány kisebbségi oktatás 14 - - -
Kisebbségi kiegészítő oktatás 1 - - -
1 Egy iskolában a horvát nyelvű hagyományos nyelvoktató programot felmenő rendszerben
kétnyelvű oktatás váltja fel.
Anyanyelvű oktatás az ellenőrzött iskolák egyikében sem folyik.
Kétnyelvű kisebbségi oktatás
Kétnyelvű oktatás keretében horvát, és román nyelvet tanítanak, célja a nemzetiségi nyelv és
irodalom tanítása mellett, a nyelv tanítási nyelvként való alkalmazása, ennek értelmében
bármely tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén. Az intézmény legalább három tantárgyat kell,
hogy meghatározzon, amelyet az adott nyelven oktat. A kiválasztott tantárgyak heti óraszáma
el kell, hogy érje az óratervi órák 50%-át. A román nyelvű oktatást folyatató iskolák közül
egy nem felel meg a jogszabályban előírt időkereteknek. A nemzetiségi nyelv és irodalom
óraszáma a negyedik évfolyam végére (első évfolyamon heti 1 óra) nem éri el a kötelezően
előírt 750 órát. A kisebbségi nyelven oktatott tantárgyakat a helyi tanterv nem határozza meg.
Általában elmondható, hogy a kétnyelvű oktatás feltételeinek a kis létszámú, évfolyamonként
egy tanulócsoporttal működő iskolák nehezen tudnak megfelelni, ebből következően részben
a nyelvoktató program szerint szervezik az oktatást.
A hatósági ellenőrzés rámutatott egy országosan létező jelenségre, hogy a kétnyelvű oktatás
és a két tanítási nyelvű oktatás fogalma az oktatásszervezésben többször összekeveredik, így
fordulhat elő, hogy a KIR nyilvántartás szerint angol francia, olasz, spanyol nyelveket is
nemzetiségi nyelvként oktatnak.
Nyelvoktató kisebbségi oktatás
A jogszabály szerint a nyelvoktató kisebbségi oktatásnak is két formája lehetséges:
1. Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás
A nemzetiségi nyelv és irodalom oktatása 1. évfolyamtól történik
2. Bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás
A nemzetiségi nyelv és irodalom oktatásán túl, legalább három tantárgyat az adott
nyelven szükséges tanítani. A nemzetiségi nyelven oktatott tantárgyaknak, a nyelv és
irodalommal együtt el kell érni a heti óratervi órák 35%-át.
Az ellenőrzött iskolákban a hagyományos nyelvoktató program keretében horvát, román és
szlovák nyelveket oktatnak, tehát tantárgyakat a nemzetiségi nyelveken nem tanítanak.
Cigány kisebbségi oktatás
Az ellenőrzött 15 iskolából egyben a pedagógiai program tartalmazza a cigány kisebbségi
oktatás feladatait, de a 2009/2010. tanévben az iskola nem szervezett ennek megfelelő
oktatást.
A cigány kisebbségi oktatás két formában lehetséges:
Magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás esetében cigány nyelvet nem oktatnak,
kötelező a népismeret tanítása és legalább heti két kötelező órában a kisebbségi kulturális
tevékenység. Az ellenőrzött iskolák közül öt intézményben folyik magyar nyelvű cigány
kisebbségi oktatás.
A cigány nyelvoktatás a hagyományos nyelvoktató program keretében lehetséges. A
nyelvoktatásra heti két órát kell fordítani, mivel általános iskolában a cigány nyelv mellett
másik idegen nyelv tanítása is kötelező. Az ellenőrzött iskolákban beás, romani és lovári
nyelvet tanítanak.
Kiegészítő kisebbségi oktatás
Az óratervi órákon kívül, külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében, a
hagyományos nyelvoktató program szerint történik a nemzetiségi oktatás megszervezése. Az
ellenőrzött intézmények közül egy iskolában cigány kisebbségi oktatás folyik kiegészítő
kisebbségi oktatás keretében.
A népismeret oktatása
Bármely oktatási formában a nemzetiségi kisebbségi oktatás szerves része a népismeret, a
jogszabályi előírás szerint alsó tagozaton legkevesebb évi 18 óra, felső tagozaton évi 37 óra
felhasználásával. A népismeret a teljes képzési szakaszban oktatható integráltan, vagy önálló
tantárgyként is.
Az ellenőrzött 24 intézményből 13 iskolában a népismeret a képzés teljes ideje alatt önálló
tantárgy. Előfordul, hogy alsó tagozaton integráltan, a felső évfolyamokon önálló
tantárgyként oktatják.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a népismeret
tanításának jogszerű megszervezése okozza a legtöbb problémát:
- csak 5. évfolyamon folyik oktatás,
- csak 5-6. évfolyamon oktatás, heti 0,5 órában,
- két iskolában egyáltalán nincs népismeret oktatása,
- az integráltan történő oktatásnál nem állapítható meg, mely tantárgyakba építették be a
népismeret tartalmát;
- a tantárgyak óraszámát, amelyekbe integrálták a népismeretet nem emelték meg a
jogszabályi előírásnak megfelelő mértékben;
- a tantervek tartalmi elemzéséből nem mutathatók ki a nemzetiségi népismeretre
vonatkozó témakörök.
A tanulónépesség
A nemzeti etnikai kisebbségi oktatás keretében ellenőrzött 24 iskolákra általánosságban
jellemző az alacsony tanulólétszám:
tanulólétszám 50 fő alatt: 2 iskola
tanulólétszám 100 fő alatt: 4 iskola
tanulólétszám 150 fő alatt: 9 iskola
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a cigány kisebbségi oktatást folytató
iskolákban a legmagasabb, a legalacsonyabb a horvát nemzeti nyelvet oktató intézményekben.
A szülői nyilatkozatok
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklet II. 2. pont értelmében a
nemzeti etnikai kisebbségi oktatást, amennyiben nyolc szülő igényli gyermeke részére, meg
kell szervezni és működtetni kell. A tanulói felvétel alapja a szülői nyilatkozat. Nem
fogadható el az az álláspont, hogy az iskola valamennyi tanulócsoportjában nemzeti etnikai
kisebbségi oktatás folyik, (lásd ellenőrzési mintában szereplő kis létszámú, évfolyamonként
egy tanulócsoportot működtető iskolák) ezért a szülő lényegében gyermeke beíratásával
nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat, nem kizárólag a kiegészítő szolgáltatások igénybevételét
jelenti, egyúttal annak következményeként a tanulóra (szülőre) háruló többlet kötelezettségek
tudomásulvételét és elfogadását is igazolja. Másrészről arról sem szabad megfeledkezni, hogy
önkormányzati fenntartású, vagy közoktatási megállapodás keretében közoktatási
szolgáltatást nyújtó iskolának biztosítani kell azok ellátását is, akik nem kívánják igénybe
venni a nemzeti etnikai kisebbségi oktatást, vagyis az általános tervű oktatást is meg kell
szervezni.
A személyi feltételek
A személyi feltételek esetében az általános jogszabályi előírásoknak való megfelelés mellett
kiemelten vizsgáltuk a nemzeti etnikai kisebbségi oktatásban közreműködő pedagógusok
végzettségét és szakképzettségét.
Az ellenőrzött 24 intézmény közül 21 iskolában tárt fel a hatósági ellenőrzés
szabálytalanságot a pedagógusok végzettsége és szakképzettsége tekintetében. A nem
megfelelő szakképzettség esetében a pedagógusok rendelkeznek az általános iskolai oktatásra
érvényes végzettséggel, de többek között olyan tantárgyakat is tanítanak, amelyekre nincs
megfelelő szakképzettségük. Különösen kis létszámú, évfolyamomként egy tanulócsoporttal
működő iskolák nem tudják biztosítani a kevés óraszámú tantárgyak (kémia, rajz, ének stb.)
jogszabály szerinti szakos ellátottságát. A szakos ellátottság ezekben az intézményekben az
informatika, és idegen nyelv oktatása okoz problémát.
A megfelelő végzettség hiányában előfordul, hogy szociálpedagógus, pedagógia szakos
nevelő, szociális munkás, műszaki szakoktató tanít szaktárgyakat.
A nemzetiségi nyelvoktatásban közreműködő pedagógusoknál gyakori, hogy nem
rendelkeznek honosított oklevéllel. A kétnyelvű oktatási formában a nemzetiségi nyelven
oktatott tantárgyakhoz a pedagógusoknak, nincs felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgájuk. A
cigány kisebbségi oktatás keretében, ha lovári, romani, vagy beás nyelvet oktatnak előfordul,
ugyancsak hogy a pedagógus nem rendelkezik megfelelő nyelvvizsgával.
Összegzés
A nemzetiségi oktatás jogszabályi előírások szerinti megfelelésének az intézmények nem
tudnak maradéktalanul eleget tenni. Problematikus a személyi feltételek biztosítása,
különösen a kétnyelvű oktatási formában. Az idegen nyelvek oktatásához a pedagógusok egy
része nem rendelkezik a szükséges végzettséggel, illetve nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az
iskolák egy része feltételek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a kötelezően
oktatott népismeret tantárgyi óraszámát, integrált tantárgy esetén annak időkeretét nem
biztosítja a tanulók részére.
A román, cigány és szlovák nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatásban magas a halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az oktatás igényét kifejező szülői nyilatkozatok nem
igazolják, hogy a szülők valamennyi információ birtokában (oktatás tartalma, követelményei)
felelős döntést hoztak.
A hatósági ellenőrzést lezáró intézkedések
- Intézkedés nélkül lezárt: 1 intézmény
- Figyelemfelhívás a szabálytalanság megszüntetésére: 5 intézmény
- Felügyeleti bírság: 18 intézmény
A felügyeleti bírság összegének megállapításánál egyedi méltányossági szempontokat
érvényesítettük, különös tekintettel az intézmények működési körülményére és anyagi
helyzetére.
A bírság tételek megoszlása:
50.000 forint alatt: 6 iskola
100.00 forint alatt: 8 iskola
150.000 forint: 2 iskola
300.000 forint: 1 iskola
Egy esetben a fenntartóhoz fordultunk megkereséssel, mivel az iskola nem rendelkezett
hatályos intézményi alapdokumentumokkal.