Tájékoztató jelleggel, csak azért, mert egyre többször kell
megvédeni magunkat, értékeinket, családunkat.
(BTK.)
A jogos védelem
29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye,
javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás
elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető
felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni
jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására
nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a
védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.
A végszükség
30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen
és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve,
hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz,
mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek
elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni
a sérelem nagyságát.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt
korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása
hivatásánál fogva kötelessége.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A gázpisztoly (vagy: gáz-riasztó fegyver) 2004 óta Magyarországon is szabadon vásárolható
önvédelmi fegyver.
Speciális kialakítású; a cső és a töltényűr nincs teljesen egy vonalban, a csőben pedig
keresztben beütött csapok vagy behegesztett darabok vannak, amik lehetetlenné teszik szilárd
lövedék kilövését. A gáz-riasztó pisztolyoknak két típusa van: revolver és öntöltő.
Gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény
működtetésére alkalmas.
Vásárolni és tartani szabadon lehet, de viselése engedélyköteles. Az engedélyt bármely
büntetlen előéletű, felnőtt magyar állampolgár igényelhet önvédelmi célra.
(Igénylés: Illetékes Rendőrkapitányság Fegyverengedély Ügyi Előadó. Nyomtatványt kell kitölteni,
vinni kell a fegyvert számlával, vizsgával, 2.000.-Ft illeték. 1-2 hét és meg van a viselési engedély.)
A fegyverek gyakran éles típusukat másolnak, bár léteznek olyanok is, amelyeknek nincs éles
eredeti változata. A gázpisztolyokat az éles fegyverektől két dolog különbözteti meg. Az egyik a csőben
elhelyezett úgynevezett akasztó, amely egyébként a gázfegyver legkeményebb alkatrésze. Feladata
megakadályozni, hogy a csőből szilárd lövedéket ki lehessen lőni.
A másik különbség a gyengébb minőségű anyagok használata. Az anyag amit leggyakrabban használnak
az a spiáter. Így ezek a fegyverek nem képesek nagyobb – éles fegyverre jellemző – megterhelést
hosszabb távon elviselni. A spiáter könnyen törik.
Öntöltő

Umarex gyártmányú Walter P22 9 mm öntöltő gázpisztoly kivett tárral. A tárba 7 db 9 mm PAK töltényt lehet tárazni.
A fegyver működési elve teljes mértékben megegyezik az azonos elven működő éles fegyverekével.
A fegyver markolatában található a tár, amely általában 7 töltény befogadására képes.
A szánt hátra húzva, a hátrasikló szán felhúzza a kakast, ezzel megfeszítve a kakas rugóját.
A szán – a helyretoló rugó miatt – előre siklik, ezzel a zárszerkezet a tárban legfelül lévő töltényt
a töltényűrbe tolja. A zár a csőfart lezárja, vagyis reteszel.
Az elsütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas ráüt az ütőszegre, amely a töltény csappantyújára
üt. A csappantyúelegy berobban, és a keletkező gáz a csőben, a csőtorkolat irányában elhagyja
a fegyvert. Ekkor gáznyomás hirtelen leesik a légköri nyomásra, és megtörténik a kireteszelés.
A szán hátramozgásával a hüvelyvonó kihúzza a töltény hüvelyét a töltényűrből, és általában jobbra
kiüríti a fegyverből.
A hátramozgó szán egyben ismét felhúzza a kakast és az egész folyamat kezdődik elölről.
A tárból, ha az utolsó lőszer is kijutott, akkor az adogató rugó ereje megemeli a szánakasztót, amely
a lövés után a szánt nem engedi előre siklani. Ebből a fegyver használója tudhatja, hogy a tár
kiürült, illetve a tárcserét követően megkönnyíti a gyors tűzkész állapot elérését, hiszen csak a
szánakasztót kell megnyomni, és az előre sikló szán egy lőszert tol a töltényűrbe.
Revolver vagy forgótáras

Forgótáras fegyver felépítése
A revolver egy egyszerű szerkezet. A töltények a fegyver dobjában, a dobfuratokban helyezkednek el.
Általában 5 töltényt lehet a dobban elhelyezni. Az elsütőbillentyű meghúzása egyben elforgatja
a dobot – úgy, hogy a következő töltény kerüljön egy vonalba a csővel –, másrészt a kakas megfeszül.
Az elsütőbillentyű tovább húzása kioldja a kakast, amely ráüt az ütőszegre. Az ütőszeg a töltény
csappantyújára ütve a töltény csappantyúelegye elrobban, a töltényben található gázok a csövön
keresztül elhagyják a fegyvert.
Az egyszerűsége abban rejlik, hogy mechanikailag nem túl bonyolult a szerkezet, így kicsi a
meghibásodás lehetősége is.
Információ:WikipédiA
És még egy kis adalék. Vannak a piacon gumilövedékes fegyverek is. Kiválóan alkalmasak az éjszaka házunkba tévedő "fáradt utazók" ellen. Ütös fegyverek, de minimális az esélye annak, hogy maradandó károsodást okozzanak. Hangos és nagyot üt, nagyon nagyot. Viselése nem engedélyezett (vagyis utcán nem hordhatjuk magunkkal), de szabadon tartható. Tökéletes eszközök értékeink és családunk védelmére. |